Ez a kitartásról szól mind a gazda mind a kutya részéről…szorgalom a hozzá vezető út!

     A nyomkövetés gyakorlatilag a valós életből átvett dolog amit valaha a  bűnüldöző szervek alkalmaztak. Egy személy által hátrahagyott lépésekből álló nyomon eljutni az eredeti személyhez – a kutya szaglási képességének segítségével. Ezt a versenyzés összemérhetősége érdekében szabályrendszerbe foglalták. Pontosan le van írva  és rajzolva a nyomfektetőnek, milyen alakzatban hány lépést kell mennie , illetve közben meghatározott pontokon le kell rakjon tárgyakat. A tárgyak  szabvány mérete ( 2-3 cm X 10 cm) textil, bőr, fa, vagy műanyag . A versenyeken csak a szabványos alakzatú nyomokat lehet alkalmazni, de tréningeken bármi forma megengedett. A vizsgák alkalmával a lépés szám és a hűlési idő (a lerakás és az indulás között eltelt idő) nem lehet kevesebb az előírtnál.

   Eleinte saját nyomon szokás tanítani a kutyát , később jön el az amikor már másik személy nyomán megy végig. Illetve eleinte a lerakás után azonnal mehet a kutya , később lehet időkihagyással „hűteni” a nyomot. A nyomterület lehet: fű, vetés, szántás, legelő, lucernás és akár kőtörmelékes hegyoldal is . Fontos dolgok!  Olyan területre NEM mehetünk ahol a vetett növényben kárt okozna ha rálépünk pl kukorica napraforgó. A gabonaféléknek nem árt , de ha ez már térdig érő az már nem igazán alkalmas a tanításhoz.

    Fontos , hogy a gazdasági területeket gyakran permetezik kártevők ellen amit ha a kutya is beszív akkor őt is megbetegítheti, tehát jobb a legelőre menni mint vetésbe vagy szántásba.

    A kutya:  szinte bármilyen kutya lehet a feladatra alkalmas , de léteznek olyanok típusok amelyek kifejezetten ügyesebbek ebben a munkában.  Általában érdemes már kölyök korban elkezdeni a fejlesztést, de aki korosabb kutyával kezdené az is eljuthat a legmagasabb szintre is ha kellő szorgalommal rendelkezik.  A szorgalom a legfontosabb! Aki rakja a nyomot: ismernie kell a területet , hogy tudjon tájékozódni. Ha ő nem tudja hová tette a nyomot , nem tud segíteni a kutyának sem ha erre szükség lenne. Jól meg kell figyelni a tereptárgyakat, bokrot, különleges vagy kiálló virágokat , vakondtúrást….bármit ami segít a tájékozódásban. Érdemes a korai órákban kimenni, mert ekkor még jobb a kutya számára a szag megmaradása, hisz még nedves harmatos a növényzet vagy a talaj. Csak később lehet nehezíteni a körülményeken, hogy szárazabb időben , szélben vagy épp esőben megyünk ki. Akinek nehéz a tájékozódás  alkalmazhat kis segítségeket , akár kis pálcákat leszúr  mindig a bal lába mellett, de ezeket idővel a kutya is figyeli majd! 

    Fontos, hogy ilyen segítséget a törésben ( a törés az ahol befordultunk oldalirányba) soha ne használjunk, csak jóval előtte vagy utána. Kitartás az esetleges kudarcok ellenére is.

    Nincs túl nagy eszközigénye: katlanjelző , tárgyak ( ez eleinte nem szükséges, hogy szabvány legyen ) , nyom követő póráz ( eleinte normál 2-3 méteresen is indulhat, később lesz szükséges a szabvány szerinti 10 méteres). Ha szükséges pálcácskák.  Jutalmazáshoz falatka vagy játéktárgy.  Ugyan eleinte az alapozáshoz elegendő kisebb füves terület – később viszont utazni kell megfelelő méretű és minőségű területekhez! Aki a legmagasabb szinten kíván versenyezni annak sokféle típusú területre fel kell készítenie a kutyáját.

   A cél az , hogy a katlanjelzőtől kiindulva a kutya a felvezetője előtt a 10 méteres póráz végén a lehető legpontosabban haladjon végig a nyomon. Az a kívánatos, ha az orra mindvégig a talajhoz nagyon közel lent van , nem nézelődik , nem térhet ki oldalirányba és nem áll meg . Amikor tárgyat talál azt általában fekvéssel jelzi, de lehet más jelzési módra is tanítani, vagy akár be is apportírozhatja, de egy versenyen belül egyféle jelzési módot kell használnia. Amelyik kutya nem apportírozással jelez, az nem érhet a tárgyhoz!

   Vizsgák és versenyek alkalmával 100 pont a maximum és ebből vonja le a bíró az észlelt hibákat. 70 pont alá érve a vizsga sikertelen.  Nyomkövetés van IGP vizsgán belül , mint egyik ágazata annak, de létezik külön csak nyomkövető vizsga is több szinten. A megadott hűlési idők és lépésszámok a minimum, ettől kevesebb nem lehet – több viszont igen.

Az IGP: 3 ágazatos vizsga ,melyben a nyomkövetés az egyik ( sikeres vizsga csak egy napon mind 3 ágazatban legalább 70 pontot elérve  lehetséges):

IGP1: saját nyom  20 perc hűlés, 300 lépés ,3 szár 2 törés, 3 tárgy

IGP2: idegen nyom 30 perc hűlés 400 lépés 3 szár 2 törés 3 tárgy

IGP3: idegen nyom 60 perc hűlés 600 lépés 5 szár, 4 törés 3 tárgy

Vannak csak nyomkövető vizsgák is, ezekből lehet Világbajnokságra is kijutni. Évente 2 válogatót rendeznek, melyen az összpontszám alapján kerül ki az a 2 fő versenyző aki képviselheti hazánkat a VB-n.

IFH-V :

saját nyom, 90 perc hűlés, 600 lépés, 5 szár, 4 derékszögű +1 hegyes törés, 3 tárgy

IFH 1:

idegen nyom, 120 perc hűlés, 1200 lépés, 7 szár, 6 derékszögű törés, 4 idegen tárgy, keresztező nyom indulás előtt 30 perccel.

IFH 2:

 idegen nyom, 180 perc, 1800 lépés, 8 szár ebben egy félköríves, 7 törés ebből 2 db hegyes szögű,  7 tárgy , keresztező nyom indulás előtt 30 perccel.

IGP-FH: ez a „KIRÁLY” kategória, nagyon nehéz VB-re kijutási szint Ezen a szinten általában az IGP-ből kiöregedő kutyák versenyeznek, mert náluk van meg a kellő türelem, fegyelem és kitartás, de előfordulnak fiatal kutyák is amelyeket kifejezetten erre készítenek fel.

  Ez egy rendezvény keretein belül  2 egymást követő napon 2 idegen nyom – más más nyomfektetővel: 180 perc, minimum 1800 lépés, 8 szár ebben egy félköríves, 7 törés ebből 2 db hegyes szögű,  7 tárgy , 2 száron át keresztező nyom indulás előtt 30 perccel.

/Hlavács János/

https://ebsuli.hu/

https://www.youtube.com/user/kutyaiskola1/videos